Mint a kisgyerek, aki kérdi a szüleit: miért?… miért?……de miért?
Egyes anyagok miért hőszigetelnek jól, mások meg miért nem? A hőszigetelő rendszerek minden eleme fontos, de ami a tartós és megfelelő szigetelést biztosítja, az a hőszigetelő lap, vagy tábla, ami beépítésre kerül.
A választék meglehetősen bőséges, a választás nem biztos, hogy elsőre könnyűnek tűnik. Most megvizsgáljuk a jellemző anyagokat és összefoglaljuk az előnyöket, hátrányokat, és a jellemző tulajdonságokat.
A hőszigetelő anyagok egyik legfontosabb tulajdonsága természetesen a szigetelő képesség. Ezt leginkább az anyagba bezárt levegő biztosítja. Nem mi találtuk fel a „spanyol viaszt”, erre az állatvilágban is számos példát láthatunk.
A vastag zsírrétegen túl, a vastag, dupla szőrzet is így működik, vagy a madarak tolla is ily módon védi annak viselőjét a szélsőséges időjárástól.
Tehát a legfontosabb feladat az, hogy két eltérő hőmérsékletű tér között a szigetelő anyag gátolja meg a hőközlést, így védje meg a belső helységeket a külső hidegtől, vagy nyári időszakban a kánikulától. Így csökkentjük fűtési szezonban a hőveszteséget, ezáltal az energiafelhasználást is.
Mivel ezeket az anyagokat az építőiparban szeretnénk felhasználni, természetesen olyan tulajdonságokat is figyelembe kell venni, melyek a beépíthetőséget, alkalmazhatóságot befolyásolják.
Mielőtt a legismertebb, homlokzati rendszerekben használatos, hőszigetelő anyagokat részletesen bemutatnám, csokorba szedtem a fontos, vizsgált jellemzőket.
Ezeket foglalja össze a mellékelt táblázat.
A legjobb (5*-os) teljesítményeket zöld színnel külön kiemeltem. A felsorolt oszlopokban nem egy adott gyártó termékének teljesítményét láthatod, hanem általánosságban próbáltam sorrendet felállítani. Csak az érdekessége miatt a parafa is helyet kapott.
Hazánkban nem elterjedt rendszer elem, eddigi munkásságom alatt én is csak mindössze egyszer találkoztam vele.
Hőszigetelő képesség
A felsorolt anyagok közül a grafitos EPS a befutó, mert az adaléknak köszönhetően az egyébként sem rossz „λ” értéke jelentős mértékű javulást mutat.
Tudod, erről már beszéltünk! Minél kisebb a „λ”, annál jobb a hőszigetelő képesség, és annál vékonyabb lappal is elérhetjük ugyanazt a hatást.
Nem ez a „best of”, például a PIR táblák jobbak, de azért nem kerültek bele az összefoglalóba, mert egyelőre itthon még nem terjedtek el homlokzati felhasználás területén.
A képen egy NASA mérnök aerogélt tart a kezében. Először Steven Kistler készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott Charles Learneddel, hogy képes egy bizonyos zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül hogy a zselé összeroskadna. Az első ilyen gélek szilikagélek voltak.
Ez az anyag nagyon különleges, mert több rekordot is tart, például legnagyobb a hőellenállása, és legkisebb a hővezetése. Látványra olyan, mint a kék füst, érintésre azonban a polisztirolhoz hasonlít a legjobban.
Páraáteresztés
A kőzetgyapot (MW) szálas szerkezetének köszönhetően kiemelkedik a mezőnyből. Úgy működik, mint egy gyapjú pulcsi, ami melegen tart, de nem izzadunk bele.
E struktúra miatt azonban a vízzel terhelt épületrészeken nem ajánlott az alkalmazása, mert bár víztaszító anyaggal kezeltek az ilyen termékek, de nagy páraterhelés hatására mégis feldúsulhat a nedvesség.
Ez olyan mértékben is előfordulhat, hogy a hőszigetelő képesség már jelentősen romlik, hiszen a víz remek hővezető.
A hőkamerával készített felvétel azt mutatja, hogy a rossz kivitelezés, vagy anyagöregedés miatt a szigetelőanyagban felhalmozódott pára hatására megszűnik annak szilárdsága és összeesik.
Az üregek miatt foltokban nagyon legyengül a fal szigetelő képessége. Már 7% páratartalom hatására felére csökken az MW szigetelő képessége.
Forrás; Sustainability a guide tanulmányból: www.xco2.com
Viselkedés nedves közegben
Ez nagyon fontos tulajdonsága az építőanyagoknak, hiszen az időjárás miatt, vagy akár a talajból is nedvesség juthat a ház épített szerkezetébe.
Ezt mindenképp szeretnénk elkerülni, mert káros folyamatok forrása. A táblázatban láthatod, hogy az XPS az előző pontban alul maradt, de a mostani szempont szerint a legjobban teljesít.
Mindkettő azért alakult így, mert az anyagszerkezet ún. zártcellás, a víz, vagy pára nem tud áthatolni rajta.
Ütésállóság, nyomószilárdság
Az építkezések során alkalmazott termékre szabványok, irányelvek, vagy előírások vonatkoznak, melyek előírnak minimum, esetleg maximum értékeket bizonyos jellemzőkre (pl. a homlokzati hőszigetelés esetében az EPS-nek 80 kPa nyomófeszültséget kell tudnia 10% összenyomódásnál).
A felsorolt termékfajták közül az XPS-nek a legjobb a nyomószilárdsága, ezért az épület olyan részein is jól alkalmazható, ahol ütésnek, benyomódásnak jobban kitett a homlokzat. Ilyen például a lábazati zóna.
Nos? Mit láthatunk a képen?
Ez egy dunántúli gimi tűzfala, ami helyszínt biztosít a „Kreatív Diákok Klubjá”-nak. Az aznapi kreatív feladat: „Dugd el a csikket!”
Most sírjak vagy nevessek?
Tartósság
Ha megnézzük, itt minden résztvevő jó helyezést ért el. Véleményem szerint ennek az az oka, hogy minden jó minőségű késztermékből a gyártói technológiai utasítások betartásával és megfelelő szakértelemmel kivitelezett rendszer megfelelően hosszú élettartamú minden olyan rendszerhez képest, amelyek e szempontok figyelmen kívül hagyásával készülnek.
Vagyis az aranyhármas-szabály betartása megvéd a csalódástól: megfelelő alapanyag, megfelelő technológia, megfelelő kivitelezés.
Az XPS, és a FormEPS csak azért van kiemelve, mert azoknak nagyobbak a tartalékai szilárdságban és nedves közegben.
Az első EPS alapú homlokzati hőszigetelő rendszert 1956-ban építették, Berlinben.
Ez nem az az épület…
Hangszigetelő képesség
Fontos megjegyeznem, hogy homlokzati hőszigetelő rendszerre nincs előírás, ami ennek elvárt értékét megadná, tehát ezt nem is vizsgálják a minősítések során.
Nem nehéz belátni, hogy a szálas szerkezetű anyagok, mint ahogyan az MW is, önmagukban nagyon jó hangcsillapítással rendelkeznek.
Csendautomata…Ötletes!
Tűzzel szembeni ellenállás
Az építőipari termékeket osztályokba sorolják annak függvényében, hogy mennyire ellenállók a tűzzel szemben.
Ez természetesen befolyásolja az alkalmazhatóságot, ugyanis egy fokozottan veszélyeztetett épületben csak megfelelően tűzálló anyagok használhatók fel.
A táblázatban 5*-ot csak az MW kapott, mert annak a legjobb a besorolása. A homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi osztályba sorolásáról az NMÉ (rendszerengedély), illetve a TMI (Tűzvédelmi Megfelelősségi Igazolás) ad információt.
ISO szabvány szerinti tűzgörbe, mely megmutatja néhány építési termék tűzállóságát. Látható, hogy a kőzetgyapot hosszú időn keresztül nagyon magas hőmérsékletet is elvisel, míg a műanyagok akár már 300°C-on, rövid idő elteltével olvadásnak indulnak.
Feldolgozhatóság
A mesternek az EPS-sel van a legkönnyebb dolga, mert könnyű, jól vágható, csiszolható. A grafit adalékos hőszigetelő tábláknál figyelni kell arra, hogy közvetlen napsugárzás ne érje, mert a sötét, szürkés árnyalata miatt extrém módon felmelegedhet, és ez problémákat okoz. MW-vel a legnehezebb bánni. Oda kell figyelni a ragasztásra, nehéz, és nem csiszolható.
Környezetvédelem
Nagyon sokat lehet hallani, olvasni -pro és kontra- különböző termékek káros hatásairól. Én ebben nem akarok állást foglalni, de egy biztos; a legkisebb öko-lábnyoma a parafának van, mert 100%-ban megújuló, és 100%-ig természetes anyag. Ezért is adtam az összes többi anyagnak 3*-ot.
Bevallom, sokáig csodálkoztam azon, mitől „bio”, meg környezettudatos az, ha kivágjuk a parafa erdőt. Azonban nemrég Portugáliáról láttam egy filmet és kiderült, itt vannak a legnagyobb ültetvények a világon, és 8-10 évente van szüret. Nem kell kivágni a fát, ennyi idő alatt újra nő a kérge.
Költségek
Nemcsak a hőszigetelő anyag költségét vizsgáltam, hanem figyelembe vettem a teljes rendszer árát.
Ugyanis bizonyos esetekben a kiválasztott hőszigeteléshez magasabb minőségű és drágább termékeket kell alkalmazni.
Például; az XPS ragasztásához nem minden ragasztóhabarcs alkalmas. Azt kijelenthetem, hogy jelenleg a legjobb ár-érték arányú rendszerben EPS kerül beépítésre.
