Színező vakolatok struktúrái, színezés

Korábbi bejegyzésemben olvashattátok, hogy a hőszigetelő rendszerek fedőrétegeként használt, készre kevert vékonyvakolatok változatos struktúrával és szinte végtelen sok színben kerülnek forgalomba.
Gondolhatnánk, hogy ezek már nem jelentenek műszaki kérdést, de most azért szeretném felhívni a figyelmet néhány érdekes és fontos dologra.

Szemcseméret, struktúra:

A jelenlegi értékesítési adatok alapján a leggyakrabban vásárolt vakolatok a kapart struktúrából és az 1,5mm szemcseméretből kerülnek ki. Az ilyen kapart felület homogén szemcseelosztást mutat, leginkább talán a smirglipapírhoz tudnám hasonlítani. A szemcseméret 1mm-től egészen 3mm-ig terjed.

A második helyezett a 2mm-es gördülő szemcsés vakolatok. A gördülő szemcsék, nevüknek megfelelően a felhordás során mintát hagynak maguk után. A szemcseméret 1,5mm-től 3mm-ig alakul.

Ha a műanyag simítót körkörösen, vagy csak egy irányba mozgatjuk, más-más mintát készíthetünk.

A szemcseméret nincs hatással az árra, viszont az anyag kiadósságára jelentős mértékben. Mivel a szemcseméret határozza meg a rétegvastagságot, az 1,5mm-es vakolatból 2,3-2,5kg/m2 kell, míg a 2mm-esből legalább 3kg/m2. Jól látható tehát, hogy az utóbbiból többet kell vásárolnunk, tehát a fajlagos költségek növekedhetnek.

Manapság az a jellemző, hogy a vakolatokat az értékesítési pontokon, számítógépes színkeverő rendszerek segítségével színezik meg a kiválasztott árnyalatra. Ez gyártónként változhat. Van, ahol csak gyári színkeverés érhető el. A kiválasztás általában színkártyából, jobb esetben a vakolatból elkészített mintafelületről történik. Utóbbi azért nyújt nagyobb biztonságot, mert a színkártyák, bár rendkívül pontosan mutatják a színeket, mégiscsak nyomdai technológiával készülnek, és a megjelenített árnyalatok elég kis felületen jelennek meg.

A képen azonos színszámhoz tartozó színkártyát, és a már színezett vakolatot látunk. Jól látható, hogy a vakolat strukturált felülete hogyan változtatja meg a látott színt.

Az emberi szem ebből a szempontból nem a legjobb „műszer”, mindannyian másként érzékeljük az árnyalatokat, a színtévesztőkről nem is beszélve. Előfordulhat az is, hogy a kicsiben kiválasztott szín nagy felületen már sokkal intenzívebbnek hat. Sajnos ekkor jön a probléma; „hát én nem ilyet akartam!!”.
A legjobb az – ha van rá lehetőség – hogy nagy felületen, természetes fényben válasszunk színt a homlokzatra, például, ha magán az épületen készítünk 1-2 m2-nyi mintafelületet. Így lehetőségünk nyílik a környezet minden meghatározójával összhangban dönteni.

És mitől műszaki a kérdés?

Az árnyalat valóban csak esztétikai kérdés, de a szín erőssége, sötétsége már okozhat problémát. Szerintem mindannyian tudjuk, hogy fekete pólóban nyáron nem komfortos a napon lenni. Tehát minél sötétebb a homlokzat, a háznak is annál inkább melege van! Ez az extra hőterhelés bizony okozhat problémákat egy hőszigetelő rendszerben, ami idő előtti avuláshoz vezethet. Szerencsére erről kaphatunk információt a kiválasztás során, hiszen a kártyákon fel van tüntetve, hogy az adott szín milyen mértékben veri vissza a felületre beérkező napsugárzást. (Ez a HBW érték. Minél magasabb, annál jobb.)

Ajánlatkérés